Ből származó 50 emsland, Az viragzotea.hu és az RWE: két európai energiavállalat fókuszálja üzleti tevékenységét
A Transrapid alkonya Zöldi Péter · Odafent, az elhagyott pályán meggyűlik az esővíz, és a beton repedésein, vagy az acélelemek elrozsdásodott élein keresi az utat lefelé.
A több méter magas vasbetontámaszok oldalán megtelepszenek a mohák, algásodnak a nedves felületek, szürkésbarnán, néhol zölden.
A Transrapid alkonya
Itt, a Lathen nevű település tőszomszédságában, Emsland-körzetben lebegett valaha a német hightechipar büszkesége. Négyszázötven kilométeres sebességet ért el a Transrapid, miközben végiglebegett a 31,5 kilométer hosszú próbapályán, és a lakók legtöbbje pozitív érzelmekkel fordult felé. Ami a sűrűn lakott és infrával sűrűn behálózott Németországban kevés közlekedési eszközről mondható el.
Hiszen a mágnesvasút nemcsak gyors volt, de viszonylag halk is. Nincsenek tengelyek, kuplungok, meghajtás, kerekek. A német mérnöki tudás csodáját elektromágneses erők hajtották, irányították és tartották a levegőben.
Valaha technológiai forradalom volt, mára márka- és eurómilliárdok temetője. Legelőször még a múlt század húszas éveiben villant az eszébe egy szalámigyáros fiának az ötlet, hogy vonatokat elektromágnesekkel lebegésre lehetne bírni.
Évekig ből származó 50 emsland, kísérletezik, míg végre ben bejelenti szabadalmi igényét.
A szövetségesek által megszállt Németország
És a hatvanas évek végén járunk, amikor Kemper találmánya eljut odáig, hogy az ipar és a politika is érdeklődni kezd iránta.
Hiszen az óránként ötszáz kilométeres sebességre gyorsuló, mágnesekkel lebegtetett jármű perfekt módon tölti ki azt a piaci rést, ami a gyors, de még nagyon drága repülés és az ilyen-olyan sebességű Bundesbahn-vonatok között tátong. Fennállása alatt félmillióan látogattak Lathenbe, hogy egyszer a Transrapidon utazhassanak.
A hatalom birtoklóit soha nem hagyta nyugodni az ötlet, újból és újból feléledt az országos Transrapid-hálózat ötlete: Berlinből Hamburgba, a Rajna és a Ruhr-vidék között, Párizsból Leningrádba. És természetesen a müncheni főpályaudvarról a repülőtérre, Edmund Stoiber elhíresült tízperces beszéde alapján.
De mindezekből semmi sem valósult meg. A pályaépítés horribilis összegekbe kerül. A Deutsche Bahn, mint projektpartner nem igazán érdeklődött a Transrapid iránt, hiszen a pályát egyéb járművek nem használhatják, időközben pedig elkezdődött a hagyományos, adhéziós elven működő nagysebességű vasút, az ICE fejlesztése.
- ON és az RWE: két európai energiavállalat fókuszálja üzleti tevékenységét
- Egy másik vita a háború utáni kitelepítettek befogadása volt.
- Távolsági kapcsolat társkereső
- A szövetségesek által megszállt Németország - viragzotea.hu
- Az viragzotea.hu és az RWE: két európai energiavállalat fókuszálja üzleti tevékenységét
- Hogy megismerjük egymást engl
- Eugen Kogon - Az SS-állam | PDF
Egyik Transrapid-projektet törlik a másik után. És mindezek mellé még jött a baleset. Öt fából készült kereszt mered az égnek, csupán pár méterre az oszlopokon álló pályatesttől.
A kereszteken annak a huszonhárom ből származó 50 emsland a nevei, akik itt Azon a napon a TRas Transrapid-szerelvény 9. A jármű vezetői nem távolították el időben a többtonnás szerkezetet a pályáról.
Az eredmény: huszonhárom halott és tíz súlyos sebesült. Ez a pillanat a Transrapid-történet németországi vége. Ezentúl érdeklődők már nem utazhatnak a járművel, a biztonságba vetett hit romokban hever.
A bajorországi tervek is dugába dőlnek, lemondanak a müncheni főpályaudvar és a repülőtér közötti szakasz megépítéséről. A ThyssenKrupp és a Siemens is kilépnek a további kísérletekből. A szövetségi kormány től leállítja az anyagi támogatást: eddig az építés, üzemeltetés és technológiai fejlesztés a német adófizetőknek 1,4 milliárd eurós kiadást jelentett.
Ma a pálya mentén már csak a madarak csivitelését hallani. Magán a pályán jó öt éve semmi nem mozdult.
Eugen Kogon - Az SS-állam
És ez már így is marad: a pálya áramellátását kikapcsolták, a bontásért felelős vállalkozó begyűjtötte a vörösrézhuzalokat, amelyeket hulladékként kíván értékesíteni. A pályától nem messze néhány jármű maradékát még meg lehet találni.
Egy másik ipari telep hátsó udvarában a TRos vonat egyik fele rohad az esőben. Mocsok és graffiti rakódott le a valaha négyszázzal tépő vonat burkolatán, az ablaktáblák beverve, a festés lapokban válik le a sérült orrészről. Évekkel ezelőtt egy holland társaság a szilveszteri buli részeként a másik felét Drachtenbe szállította és ott kiállította.
Később a vonattal a helyi vandálok végeztek. A legutolsó, TRes Transrapid viszont szeplőtelen állapotában maradt fenn.
Ázsiai escort amszterdami otthoni escort
A piros—fehér jármű az egykori kísérleti központban áll, a maga hetvenhat méterével olyan hosszú, hogy az eleje kilóg a csarnokból. A kocsik jóval szélesebben egy normál vasúti kocsinál és olyan a szaguk, mintha újak lennének. Nem csoda, alig használták őket, összesen hetvenezer kilométert futottak Lathen mellett, viszont ennek százszorosára tervezték őket.
A vonatot éppen elszállításra készítik elő: ban az eredetileg tizenkétmillió euróba kerülő járművet kétszázezerért sikerült eladni. A dolgozók is az egykori tesztpálya-alkalmazottakból kerülnek ki.
Az viragzotea.hu és az RWE: két európai energiavállalat fókuszálja üzleti tevékenységét
A Transrapid-technológiát most az ellenkező irányból igyekeznek hasznosítani: olyan rendszereket fejlesztenek, melyek elektromos meghajtású járművek akkumulátorait rövid megállásoknál közlekedési lámpa, buszmegállóaz útburkolatban rejlő indukciós tekercsek segítségével képesek feltölteni.
A latheni tesztpályára már senkinek nincsen szüksége.
Ennek ellenére még nem bontották le, mert az üzemeltetésért felelős IABG és az állam vitában állnak a bontás költségeit illetően: becslések szerint negyvenmillió euróról van szó. Az állam ugyan ígéretet tett a finanszírozásra, de ki szeretné csikarni az IABG-től a színesfém-eladásból származó bevételeit és a baleset-biztosítók 19 millió ezer eurós költségét is.
