Gazdagok összekapcsolása.

1. Téma társkereső
2. Hogyan lesznek a gazdagok egyre gazdagabbak?

Amikor évvel ezelőtt Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász publicisztikáit olvastam a New York Timesban, megdöbbenve tapasztaltam, hogy gazdagok összekapcsolása ír a jövedelmi egyenlőtlenség által okozott társadalmi problémákról, amelyek robbanással fenyegetik Amerikát. Őszintén nem értettem azt sem. Az erős középosztállyal és nagyon erős társadalmi mobilitással rendelkező, a vagyon kiérdemeltségében hívő Egyesült Államokról legutoljára jutott volna eszembe egy új marxista világmagyarázat, amelyben a társadalom alsóbb társkereső nők az ülés kibékíthetetlen ellentétben állnak a gazdagokkal.

• Viber Vajon a képen egy gazdag vagy egy szegény van?
• Hogyan tette a képet egy társkereső oldalon
• Index - Külföld - Gazdagok és szegények: így osztják a vakcinát világszerte
• Gendarme társkereső

A katolikus gondolkodóknak pedig sokkal reálisabb lenne a milliárdosokat üres, pénzhajhász életük miatt sajnálni, mint őket hozni fel példaként, akihez képest milyen rossz is a szegényeknek. Egy-két évtizede még nem voltak ismertek Thomas Piketty új marxizmust hirdető eszméi és a szocialista Bernie Sanders sem volt a demokraták egyik legnépszerűbb politikusa.

Aztán Piketty ban publikálta Tőke című könyvét, amelyben adatokba fullasztva elhitette egyesekkel, hogy Marxnak ma is igaza van, a gazdagok mindig gazdagabbak lesznek, ami a kevésbé gazdagoknak rossz.

A jövedelmi egyenlőtlenségből olyan régi-új, univerzális világmagyarázat született, amilyen valamikor az osztálytársadalmak elmélete volt. Az amerikai elnökválasztástól a brexiten át a német populista-jobboldali Alternatíva Németországért AfD párt felemelkedéséig mindenre rá lehet húzni.

Az új világmagyarázat pont annyira nem igaz, mint bármely más elmélet, amely egyetlen tényezőből próbálja levezetni a világban zajló változásokat.

Ennek ellenére az egyenlőtlenségből nemcsak világmagyarázat lett, hanem politikai termék és jó üzlet is. A médiába átszivárgó bulvárjellegű címszavak hatásosak, könnyen megjegyezhetők, ezért megnyitják az adományozók pénztárcáját.

Ilyen szalagcímekkel: Az Oxfam szerint a világ 26 leggazdagabb emberének akkora vagyona van, mint a legszegényebb 50 százaléknak The Guardian.

A tanulmányból pedig gazdagok összekapcsolása, hogy a gazdagok összekapcsolása leggazdagabb embere ban milliárd dollárral lett gazdagabb. Ebben az írásban nem akarom megkérdőjelezni, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség létező jelenség. Csupán azt igyekszem bizonyítani, hogy ez természetes.

A világ normális működésének része, a legtöbb esetben pedig életünk minőségének kevésbé fontos eleme, mint azt ma láttatni akarják. Ugyan sokak számára vonzó a társadalmi problémákat, az élet bonyolultságát egyetlen számra leegyszerűsíteni, de ez lehetetlen. A jövedelem-egyenlőtlenség nem történelemformáló vagy -magyarázó tényező, még ha sokan dolgoznak is rajta, hogy az legyen. Csak akkor válhat azzá, ha olyan világhódító ideológia alapja lesz, mint az osztálytársadalmak elmélete.

Account Options

Szerencsére erre ma még kevés esély mutatkozik. Az egyenlőtlenség buktatói Az Oxfam és hasonló szervezetek az egyenlőtlenséget főként a nyugati társadalmak és a világ többi része között mutatják ki, mert segélyeik jó része gazdagok összekapcsolása világ szegényebbik felébe jut el.

Van azonban két összefüggés, amely a leegyszerűsítést problémássá teszi. Egyrészt az átlagos jövedelmű nyugati középosztály sokkal gazdagabb, mint a világ szegényei. A harmadik világ felső középosztálya viszont — és itt már százmilliókban mérhető emberről beszélünk — sokkal gazdagabb, mint a nyugati országok szegényei, Magyarországot is ideértve.

Nem szerencse a gazdagság

Ez az oka annak, hogy az Oxfam a szegényeket ma már néhány tucat gazdag emberrel méri össze. Régebben a világ legnagyobb vagyonnal rendelkező 10 százalékát használták, de ez tartalmazta az összes londoni lakással rendelkező kisnyugdíjast és a nyugati világ szinte teljes középosztályát. Ez azonban csak a kisebbik probléma.

Ellenségé válhat-e a mesterséges intelligencia? / Pilvax-estek Pokol Bélával és Lovász Ádámmal

A nagyobb, hogy maga a jövedelem-különbség globális növekedésének társadalmi jelentősége, sőt bizonyos esetekben ténye is erősen megkérőjelezhető. Aki politikai terméket épít, az persze mindig és bármely országban talál két olyan halmazt, amely szerint ez épp fennáll vagy nő: a társadalom alsó és felső 10 százaléka, alsó és felső jövedelmi tized és így tovább.

A valóságot jobban leíró összehasonlítások nem ilyen egyértelműek.

A kérdést meglehetősen populista úgy feltenni: 26 gazdag ember vagyonához képest hogy áll a világ? Sokkal inkább úgy kellene: növekszik-e az emberi jólét közötti különbség, növekszik-e az emberek életkörülményei közötti különbség a világban?

Adatvédelmi Szabályzat

Rosling ezt szeretné megválaszolni kutatásaival. Ez sokkal fontosabb pozitív változás, mint a milliárdos vagyonnövekedés. A kutatások ráadásul igazolják, hogy a leggazdagabbakat a vagyon nem teszi boldogabbá.

Másoknak még nem jutott. Az oltáshoz megfelelő helyen kell élni, vagy megfelelő embereket kell ismerni. A körképben jobbára a The New York Times gyűjtésére támaszkodtunk. Egy 16 éves izraeli kaphat vakcinát.

Rosling feketén-fehéren bizonyítja: hiába romlik 26 emberhez képest az egyenlőtlenség, a világ szegényebbik háromnegyedén soha nem látott mértékben nő az életszínvonal és a jólét. Mára szinte mindenki kijutott a pokolból. Nem szegények, nem is gazdagok, hanem valahol a kettő között találhatók, és már elkezdtek elfogadható életet élni.

A Szolgáltató a vonatkozó Korm. Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés teljesítése megkezdődött, a Felhasználó jogosult 14 napon belül indokolás nélkül felmondani a szerződést.

Ezekből kivétel nélkül az látszik, hogy a világ szegényebbik háromnegyedén sokkal gyorsabb az élet minőségének fejlődése, mint a fejlett világban. Vagyis az olló záródik.

Természetesen találhatunk olyan aspektusokat, például a világ 26 vagy leggazdagabb emberének vagyonát, amelyekhez képest más irányú a változás bizonyos időszakokban, de ha az életminőség és a jólét színvonalát vizsgáljuk, akkor egyértelműen záródik az olló.