Megismerni más kultúrákat

Lázár Ildikó Interkulturális játékok és gyakorlatok A tanulmány előzménye a 33 kulturális játék a nyelvórán című, átdolgozás alatt álló kötet. A szerző a korábbi, idegen nyelven megjelent megismerni más kultúrákat kommunikációs tankönyv ötleteiből és feladataiból adaptált egy válogatást a magyar nyelvre. Az első kiadás elsősorban a nyelvtanároknak és a kommunikációs trénereknek kívánt segítséget nyújtani az interkulturális kompetencia fejlesztéséhez. Az itt közölt átdolgozott gyakorlatokat bármilyen szakos tanár haszonnal forgathatja, hiszen a sikeres interkulturális kommunikációhoz szükséges készségek, attitűdök és ismeretek nem csak az idegen nyelvi órán fejleszthetők.

Bevezetés Mindannyiunkat sok egymásba fonódó kultúra formál, ez befolyásolja világnézetünket, döntéseinket és azt, ahogyan egymással kommunikálunk. Azt gondolhatja bárki, hogy elsősorban az idegen nyelvi órák feladata a különböző kultúrák közötti kommunikációra való felkészítés. Tény, hogy idegen nyelveken jó eséllyel mindig olyan beszélgetőpartnerekkel fogunk társalogni, akik más szokások, hagyományok és a mienktől eltérő értékrend mentén szocializálódtak.

Ugyanakkor a saját környezetünkben, osztályunkban, iskolánkban, munkahelyünkön vagy lakóhelyünkön — akár nyelvi különbségek nélkül — előforduló másság megismerése és elfogadása is szükséges a békés egymás mellett éléshez és az együttműködéshez. E tanulmány célja segítséget nyújtani abban, hogy megismerni más kultúrákat kulturális ismereteken kívül az elengedhetetlen interkulturális kommunikációs készségek és ismerje meg az iskolai osztályban fejlesztése megismerni más kultúrákat könnyen beépíthető legyen a magyar nyelvi órák tananyagába is.

Az itt szereplő játékok és feladatok korábban megjelent formáinak Lázár bővített és átdolgozott változatai remélhetőleg elgondolkodtatják a tanulókat saját kultúrájukról és a különböző kultúrák közötti kapcsolatokról. A kultúrák folyamatosan változnak, különösen akkor, ha más kultúrákkal érintkeznek, és iphone társkereső manapság sokkal gyorsabban és gyakrabban történik meg, mint korábban Bennett ; Hidasi Ma egy budapesti gyorsétterem belseje pontosan olyan, mint bármely másiké valahol máshol a világon.

A vendégek nagyjából ugyanúgy öltöznek, ugyanazt a zenét hallgatják, otthon ugyanolyan számítógépet használnak, ugyanazokat az internetes oldalakat böngészik, és ugyanazokat a televíziós műsorokat nézik, miközben esetleg, de nem feltétlenül, más nyelvet beszélnek. Ne felejtsük azonban el, hogy ugyanezek az emberek még mindig egész máshogy állnak sorba, máshogy rendelnek, máshogy vitatkoznak vagy panaszkodnak, és máshogy barátkoznak ezekben az egyformának tűnő gyorséttermekben.

Ez azért lehet így, mert a mélyebben gyökerező kulturális különbségek ugyanolyan erősek, és ugyanúgy befolyásolnak minket, mint régen. Különösen erősen hatnak az emberek értékrendjére, hozzáállására és ezeken keresztül a viselkedésükre. A globalizáció ellenére a kultúrák szerencsére sokszor megismerni más kultúrákat sajátosságaikat, bár természetesen számos egyéni különbség lehet az egy kultúrához tartozó emberek között is.

Nyilvánvalóan fontos, hogy tudjunk a kulturális különbségek létezéséről.

Mit jelent számunkra az interkulturalitás? Az interkulturális megértést, elfogadást támogatni annyit jelent, segíteni a kultúrák közeledését, párbeszédét, a kulturális cserét, a kölcsönzést, az együttélést.

Amikor különféle kultúrák, országok, népek kerülnek szóba, sokszor jellemző tulajdonságokat társítunk hozzájuk, mert így egyszerűbb róluk beszélni. Elengedhetetlen, hogy eleinte általánosításokra, sztereotípiákra támaszkodjunk ahhoz, hogy megismerjük a világot, de fontos, hogy mindennek utánanézzünk, és hogy olyan információkat is elfogadjunk, amelyek megkérdőjelezik ezeket a gyakran negatív sztereotípiákat.

Sokszor mondjuk például azt, hogy a skandináv népek ridegek, az olaszok pedig temperamentumosak. És valószínűleg ez sok svédre, illetve olaszra igaz is lehet, részben az éghajlati viszonyok, részben történelmi okok miatt. Ha azonban megismerni más kultúrákat svéddel vagy norvéggal, illetve olasszal vagy spanyollal ismerkedünk meg, látni fogjuk, hogy vannak temperamentumos északiak és rideg déliek is. Hasznos, ha ismerjük a sztereotípiákat, mert tanulhatunk belőlük, de nem szabad feltétel nélkül elfogadnunk őket.

Különösen arra kell vigyáznunk, hogy felületes ismeretek, első benyomások és sztereotípiák alapján ne alkossunk értékítéletet. Az is egészen természetes, hogy mindenki azokat az értékeket, szokásokat és normákat tartja jónak, amelyekre nevelték. Rá kell jönnünk azonban — és segítenünk kell a diákoknak is ráébredni —, hogy máshol esetleg máshogy, más értékrend szerint nőnek fel az emberek. A következő feladatokat és játékokat ajánlom egyrészt a nyelveket és kommunikációt tanító megismerni más kultúrákat, akik a nyelvtani és szókincsfejlesztő gyakorlatokat gyakrabban szeretnék ilyen jellegű hasznos tartalommal megtölteni.

Ezért is szerepel itt számos olyan feladat, amely nyelvfejlesztési, kommunikációs és kulturális szempontból egyaránt hasznos. Ajánlom az itt szereplő feladatokat osztályfőnököknek is, akik elkötelezettek arra, hogy egymással és tanáraikkal tiszteletteljesen beszélő, egymást segítő közösségeket alakítsanak ki a tanulók között. Végül ajánlom bármilyen szakos tanárnak, közöttük a magyartanároknak is, akik a különböző szerepjátékokat, a kutatási projekteket és a gyakran provokatív vitaindító feladatokat szeretnék adaptálni a tanóráik során a fenti célokra.

EUR-Lex - DC - HU

Remélem, hogy tanároknak és tanulóknak egyaránt izgalmas és tanulságos kalandokban és beszélgetésekben lesz részük. Módszertani megfontolások Irodalom- történelem- földrajz- vagy énektanároktól nem is szoktunk ilyesmit kérdezni, de ha egy nyelvtanárt megkérdezünk, hogy tanít-e kultúrát az óráin, az esetek többségében igennel fog válaszolni. Természetes, hogy franciaórán időnként beszélünk Párizs nevezetességeiről, oroszórán esetleg olvasunk valamit a nagy orosz íróktól, angolórán néha hallgatunk egy kis popzenét, németórán pedig Mozart vagy Bach életrajzával ismerkedünk meg.

De ahhoz, hogy jobban tudjunk kommunikálni hazai vagy külföldi ismerőseinkkel, munkatársainkkal vagy akár közvetlen szomszédainkkal és más vidéken élő felnőtt rokonainkkal, barátainkkal, a civilizációs ismeretekkel megfűszerezett kommunikációs készség nem elegendő.

Aupairfect blog

Ettől még nem fogjuk tudni, hogy hol milyenek a szokások, mi az emberek értékrendje, hogyan viszonyulnak általában a dolgokhoz, milyen szűrőn át nézik a világot. Azt sem fogjuk ebből megtanulni, hogy mi magunk hogyan kezeljük mindezt. Abban is bizonytalanok leszünk, hogyan értelmezzük a közléseiket és a viselkedésüket, hogyan közvetítsünk a saját és a miénktől egy kicsit eltérő szokásrend vagy esetleg a saját és egy távoli, a miénktől nagyon különböző kultúra között.

Erre fel kell készülni.

Élő vagy online képzés?

Kulturális tartalommal kell megtölteni a tanórákat, és fejleszteni kell a megfelelő készségeket és attitűdöket Lázár Az interkulturális kompetencia azt jelenti, hogy az ember képes akár az anyanyelvén, akár idegen nyelven sikeresen kommunikálni másokkal. Ehhez a nyelvi kompetencián megismerni más kultúrákat kulturális tudatosságra és bizonyos ismeretekre, készségekre, valamint attitűdökre van szükség Forray ; Lázár ; Holló Elsősorban nem a nagybetűs kultúrát, tehát online társkereső pár személy a civilizációs, illetve országismereti tények tömegét kell a diákoknak tanítani, hanem más kultúrák társadalmi szokásait és értékrendjét kell megismertetni velük, hiszen ezek a nyelvi kifejezésmódban is tükröződnek.

Gondoljunk csak arra a példára, hogy sok nyelvben a felszólító módot kerülve, inkább kérdésként fogalmazzák meg kívánságaikat az emberek. Ezekben a kultúrákban, ha nem kérdés formájában kérünk valamit, akkor nyersnek és erőszakosnak fognak tartani.

Ami a készségeket illeti, fontos a megfigyelési, értelmezési és közvetítési készség fejlesztése. Az attitűdformálás pedig a nyitottság, az érdeklődés, az empátia és a másság iránti előítélet-mentesség kialakítását jelenti Byram Ez a feladatsor elsősorban az interkulturális kompetenciának a különböző összetevőit fejleszti, segíti az ismeretszerzést és a készségek, attitűdök formálását.

Elképzelhető, hogy az olvasó olyan ötletekkel is találkozik majd, amelyek kicsit merésznek vagy furcsának tűnnek. Mielőtt bárki elbátortalanodna, fontos tudni, hogy ezeket a feladatokat már többször többen kipróbálták kisebbekkel és nagyobbakkal, kezdőkkel és haladókkal.

Az esetek többségében a résztvevők nagyon élvezték, hogy valami újat élnek át, hogy sokszor kell mozogni és a fantáziájukat is megmozgatni, hogy életszerű problémákat kell közösen megoldani és megbeszélni. Hasznosnak találták, hogy valami olyasmit megismerni más kultúrákat és gyakorolnak, ami ösztönösen mindig is érdekelte őket, csak addig nem volt tudatos bennük a kommunikáció kulturális tartalmának lényege és jelentősége.

A következő pedagógiai elvek és módszertani ember nem komoly társkereső húzódnak meg a bemutatott feladatok mögött: — Elsősorban a tiszteletteljes kommunikációra és az elfogadó együttműködésre kell felkészítenünk a tanulókat.

De természetesen a célnyelvi kultúrák jobb megismerésén keresztül a többi kultúra iránti érdeklődés és nyitottság is fejleszthető. Ha időnként ilyen jellegű mozgalmas feladatokat adunk, akkor biztos, hogy kevesebbet kell fegyelmezni az óra többi részében. Ne szakítsunk félbe egy tartalmát tekintve fontos mondatot megismerni más kultúrákat egy egyetlen hammelburg előadott szerepjátékot nyelvhelyességi hibák miatt.

A visszatérő anyanyelvi vagy idegen nyelvi hibák javítására máskor szakítsunk időt.

Ezeket a feladatokat és játékokat fogjuk fel úgy, mint a kommunikáció kötetlen gyakorlását. Viszont mi tudunk talán a legjobban segíteni a diákoknak abban, hogy megtanuljanak önállóan tanulni, mindennek utánanézni, mindent felfedezni, elemezni és több szempontból megvizsgálni.

A hangomat adom – Bemutatjuk Rutkai Zsuzsannát

Bármilyen tankönyvet is használ a tanár, ezek a gyakorlatok kiegészítő anyagként sok hasznos ötletet adhatnak. Minden gyakorlat leírásában szerepel, hogy az milyen csoportdinamikai, nyelvi, kulturális és egyéb célokat szolgál, mennyi időre és milyen előkészületekre van szükség hozzá, és kiknek ajánljuk elsősorban.

A feladatok megadott időtartama mindenhol csak tájékoztató jellegű: az például, hogy mennyi ideig tart egy párbeszéd megírása, előadása és megbeszélése, a diákok életkorán, ismeretein, tempóján és a tanár óravezetési stílusán kívül még az aznapi hangulattól és időjárástól is függhet.

Ugyanígy a csoport szükségleteitől és a tanártól függ az is, hogy mire fektetik a fő hangsúlyt egy-egy feladatnál: a múlt idő gyakorlására, a szókincs bővítésére vagy az interkulturális élmények és tapasztalatok megbeszélésére.

Elképzelhető, hogy egyszer a nyelvtan, máskor a rajzolás, egy harmadik alkalommal pedig a beszélgetés lesz a fontosabb. A feladatoknál megadott forrás azt a művet nevezi meg, amelyből az adaptált játék eredeti ötlete származik.

Számos játék és feladat után további kiegészítések és magyarázatok találhatók a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében. A gyakorlatokat kipróbáló pedagógusoknak is célszerű saját ötleteiket lejegyezni.

A korábban megjelent, a témával foglalkozó könyv Ajánlott irodalom című fejezetében magyar, angol, francia és német nyelven írt elméleti és gyakorlati cikkek, könyvek listái találhatók, amelyekből további ismereteket és ötleteket lehet meríteni Lázár Feladatok és játékok az interkulturális kompetencia fejlesztésére Időtlen idők Csoportdinamikai célok A kiscsoportokban zajló egyéni és közös munka és az egymásra utaltság elengedhetetlenül fejleszti a kooperációs készségeket.

Interkulturális célok Ismerkedés más kultúrák időhöz való viszonyával, megfigyelési készség fejlesztése, előítéletek megkérdőjelezése, más kultúrák szokásainak és értékrendjének összehasonlítása a saját értékrenddel és szokásokkal.

52007DC0242

Nyelvi fókusz Szókincs: az időhöz kapcsolódó kifejezések gyakorlása. Nyelvtan: a jelen idő használata szokások kifejezésére. Olvasási készség: rövid szövegek olvasása, összefoglalása, vagy rövid filmrészletek lényegének az összefoglalása.

A kultúra ellentmondásos egyezséget kíván: a sokféleség az egység alapelve kell, hogy legyen, a különbségek számbavételére nem a szétválasztás, hanem a kultúra gazdagítása miatt van szükség. Európa egy kultúra, mert különben elveszti létjogosultságát.