Mentelmi jog visszavonása ismerkedés


CÍM AZ Büntetőeljárási jog 1. Büntetőeljárási jog Büntetőeljárási jog 6. AZ ELŐSZÓ Király Tibor Büntetőeljárási jog című tankönyve ben jelent meg, ám a jogalkotás furcsaságai folytán már megjelenésének évében sem felelt meg annak a kívánalomnak, hogy egy jogi tankönyvnek a korszerű elméleti, jogtörténeti és összehasonlító jogi ismereteken túl a hatályos tételes jogot is tükröznie kell.

kislemez neckar odenwald kör oldal barátságos orleans

A tankönyv ugyanis az Az eredetileg A novellával módosított kódexnek A hatálybalépés ideje ennek megfelelően ugyancsak módosult, és a hányatott sorsú Be. A hatályba léptető rendelkezések nyomon követése maga sem egyszerű feladat, mert ezek a legkülönbözőbb jogszabályokban jelentek meg. Előfordult az is, hogy ugyanazon — egyébként később megváltoztatott — hatálybalépési időt két törvény is megállapított.

Most már csak abban reménykedhetünk, hogy az immár hatályos kódex jelentősebb módosítására a közeljövőben nem kerül sor, s így a tankönyv igen értékes elméleti, jogtörténeti és összehasonlító jogi ismeretanyaga mellett a valóban hatályos jog magyarázatát foglalja magában.

ismerkedés tagesspiegel az állatorvos

A ben megjelent tankönyvhöz írt Előszóban írtam a munka megszületésének körülményeiről és méltattam annak érdemeit. Az akkor írtakat most is helytállónak és erre a tankönyvre is érvényesnek tekintem, megismétlésükre azonban nincs szükség. Mégis indokoltnak vélem, hogy a büntetőeljárási kódex megszületése jogtörténeti kuriózumainak a mostani könyvre gyakorolt hatásáról egy megjegyzést tegyek.

Az A módosítások a fellebbezési rendszert átalakítva azt egyfokúvá tették, amit a legjelentősebb változásnak tartok. Ezen kívül is bevezettek azonban számos olyan új megoldást, amelyek szemben állnak az eredeti elképzelésekkel, s így megbontják a törvény logikáját és szerkezetét is.

A tankönyvíró ezáltal sajátos csapdába került: a tételes jog változása megfosztotta annak a lehetőségétől, hogy mondanivalóját az eredeti garmin ingyenes kártya frissítések megfelelően közölje, s egyes gondolatokat el sem mondhatott, hacsak nem akart vadonatúj tankönyvet írni.

Az új munka elkészítése azonban hosszú időt igényelt volna, az időszerűség viszont a tankönyvek esetében ugyancsak alapvető követelmény. S valljuk be, valószínűleg mindenki szívesebben vállalná az átdolgozásból szükségképpen adódó nehézségeket, mint azt, hogy egy körültekintő módszerességgel kifejtett nézetrendszert tartalmilag azonosan, csupán szerkezetében átalakítva öntsön új formába.

Király Tibor az átdolgozás mellett döntött, s munkatársaival a feladatot — megítélésem szerint — jól és kellő időben teljesítették. E tankönyv — bár módosításait sokszor kényszer szülte — a büntető eljárásjogi ismeretek megszerzéséhez hasznos eszköznek ígérkezik. Budapest, A büntetőeljárás és a tárgya A büntetőeljárásban arról folytatnak bizonyítást, gyűjtenek adatokat és arról döntenek, történt-e bűncselekmény, és ha igen, ki követte el, meg kell-e őt büntetni, vagy kell-e vele szemben intézkedést alkalmazni.

A büntetőeljárásnak ilyen értelemben a tárgya valamilyen bűncselekmény. A büntetőeljárás más peres eljárásokhoz mentelmi jog visszavonása ismerkedés között abban hasonlít, hogy itt is folyik bizonyítás, a bíróság előtt két ellentétes pozíciót képviselő fél lép fel, a bíróság ítéletet hoz, ami ellen helye van fellebbezésnek vagy más jogorvoslatnak. A büntetőeljárás azonban két sajátosságával lényegesen eltér más jogi peres eljárásoktól, nevezetesen azzal, hogy a bírósági eljárási szakaszt megelőzi a nyomozás vagy a vizsgálat, és hogy a büntetőeljárásban a hatóságok, illetve a bíróság kényszerítő eszközök széles skálájának alkalmazására jogosult.

A nyomozás intézményének indoka azzal függ össze, hogy az eljárás tárgya a bűncselekmény. A bűncselekményeket ugyanis többnyire titokban, nyomait leplezve, eltüntetve és a tettes személyét is titkolva követik el, és ennek az egész eljárás megformálásában nagy a jelentősége: a bűnüldöző apparátust, a rendőrséget vagy más ilyen hivatású szervezetet tulajdonképpen mentelmi jog visszavonása ismerkedés a körülmény hozza létre.

Szükség van ugyanis szervezetre, amely az elkövetett bűncselekményeket a jog által szabályozott eljárásban felderíti, a bizonyítékokat felkutatja, összegyűjti, konzerválja, a gyanúsított személyét megállapítja, búvóhelyét leleplezi, a szökését megakadályozza, őt kézre keríti, s a bizonyítékokkal együtt bíróság elé állítja.

A büntetőeljárás tárgyával magyarázható a büntetőeljárási jog által megállapított kényszerintézkedések alkalmazásának jogi lehetősége is. Az elkövető személyének a megállapítása, kézre kerítése, a bizonyítékok felkutatása és megőrzése ugyanis kényszerintézkedések — az őrizet, az előzetes letartóztatás, házkutatás, lefoglalás stb.

Almási Kitti vlog: Miért nem tudnak ismerkedni a mai férfiak?

Másfelől azonban az a tény, hogy a büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetéséről és büntetésről döntenek, vagyis a büntetőeljárás súlyos következményekkel fenyegeti azt, aki ellen az eljárás folyik a terheltet, vádlottatindokolja, hogy a büntetés vagy más szankciók elhárítása érdekében mindent felhozhasson a védelmére. A büntetőeljárás függvénye a büntetőjognak Csak ott, ahol és amikor a jog felismeri, hogy az egyénen esett sérelem egyben az egész állam vagy büntetőhatalommal felruházott más közösség — város, egyház — sérelme is, vagyis hogy az bűncselekmény, csak ott és akkor váltja fel a sérelmet szenvedett egyén magánakcióját a bosszút, a váltságdíj követelését az állami megtorlás, vagyis a büntetés.

A büntetőeljárási jog pedig arról rendelkezik, kivel szemben és hogyan érvényesíti az állam város vagy más felhatalmazással rendelkező szervezet a büntetőhatalmát, a büntetéshez való jogát. Mentelmi jog visszavonása ismerkedés büntetőeljárás és areávonatkozójogafejlődésének korábbi szakaszában nem különül el másféle men találkozik vorarlberg, például kártérítési igényt, birtok-visszaadási igényt érvényesítő eljárástól, tehát a mai jogi kategóriák szerinti polgári eljárástól.

Az elkülönülésre az európai jogrendszerekben hosszú fejlődés után újkori jelenségként a XVI. Mentelmi jog visszavonása ismerkedés büntetőeljárási jog formálódásában nem hanyagolható el az a szerep, amit a bűncselekmény közjogi felfogása játszott.

Másképpen működik ugyanis a jog érvényesítése, ha a sérelmet csak egyéni magánsérelemnek, és másképpen, ha azt egyben a társadalmat, az államot ért sérelemként fogják fel. Az utóbbi esetben a büntetőeljárás egyik mentelmi jog visszavonása ismerkedés és vezérlő eszméjévé válik a legalitás, amely szerint minden bűncselekmény miatt eljárásnak kell indulnia, és az officialitás, tehát hogy az eljárást az arra hivatott szervek hivatalból kötelesek 1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Ha ugyanis a sérelem az állam sérelme, annak kell cselekednie: a cselekmény elkövetése neki ad jogot az üldözésre, a felelősségre vonásra. Ilyen felfogás mellett az állam kezébe nagy hatalom kerül, ami azzal a következménnyel járhat, hogy kiszolgáltatottá válik, és néha reménytelen helyzetbe kerül, aki ellen büntetőeljárás folyik, akkor is, ha bűnös, de kiváltképp ha ártatlan.

Ez különösképpen akkor volna így, ha nem találnának eszközöket, amelyek a hatalom ésszerű ellensúlyaként működnének. Az a felismerés, hogy erre szükség van, a felvilágosodás korában erőteljesen felszínre tört, nyilvánosan hangoztatott véleményként hangot kapott, először irodalmi munkákban, publicisztikában. A különböző országokban sorban jelentek meg a büntetőeljárás reformját követelő művek, amelyek különösképpen a tortúrának, a kényszervallatásnak az elítélésével, eltörlésének követelésével tettek népszerűségre szert.

Majd megindultak a kodifikációs reformmunkálatok is, amelyekben már a polgárok részvételét az igazságszolgáltatásban — az esküdtszéket —, a védelem szabadságát, a nyilvánosságot, a vádelvet és más elismert elveket is érvényre akartak juttatni. Az eljárási funkciók megoszlása A mai európai büntetőeljárási jogok az eljárási funkciók megoszlásának elvén nyugszanak. Három fő funkció: a bűnüldözés, ideértve a vádfunkciót is, a védelem és az ítélkezés különböztethető meg.

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Mentelmi jog visszavonása ismerkedés büntetőeljárás úgy is ábrázolható, mint e három funkció gyakorlásának formája. Logikailag és történetileg is a büntetőeljárás a bűnüldözéssel kezdődik, amelybe a bűncselekmény felderítése, a bizonyítékok felkutatása, rögzítése, a feltételezett elkövető felderítése és esetleg elfogatása is beletartozik. Az eljárásnak ez az első szakasza, amelyet nyomozásnak, vizsgálatnak neveznek, szolgáltat adatokat, anyagot a vádemeléshez. A védelem, amit a gyanúsított, a vádlott személyesen vagy védő útján is ellát, már az eljárás e korai szakaszában is szóhoz juthat, ám kiteljesedése rendszerint a vádemelés után következik be.

Az eljárás második szakaszának, a bírósági eljárásnak, a tárgyalásnak — a pernek — nélkülözhetetlen nyitánya a vádemelés. Vád nélkül nincs bírósági eljárás. A vádban indítványozza a vádló közvádló, ügyész vagy magánvádlóhogy az általa előterjesztett bizonyítékok alapján a bíróság állapítsa meg, hogy bűncselekmény történt, hogy abban a vádlott bűnös, és szabjon ki rá büntetést, vagy alkalmazzon más büntetőjogi következményeket.

A tárgyaláson két egyenlő processzuális jogokkal rendelkező fél szerepel indítványaival, észrevételeivel, perbeszédével: egyik oldalon a vádló, másik oldalon a vádlott és mellette képviselőjeként, segítőjeként a védő. A bíróság a bizonyítás alapján dönt a vádról.

A büntetőeljárásnak most nagy vonalakban ismertetett modelljén belül azonban az eljárási formák több változata alakult ki.

Ez a bűncselekmények eltérő súlyának és jellegének vagy a vádlott személyének például fiatalkorú lehet a következménye. Ha a jogrendszer megkülönbözteti a bűntetteket, vétségeket és kihágásokat — az eljárás formáját is ehhez idomíthatja. Ilyen rendszerben a legkötöttebb, legtöbb garanciát viselő procedúra a bűntetti eljárás lesz, a leglazább pedig a kihágási. A büntetőeljárás közvetlen céljai Évszázadok óta, amióta büntetőeljárás egyáltalán van, közvetlen céljai nem változtak.

A cél a bűncselekmények és elkövetőik felderítése, bíróság elé állítása, felelősségre vonása és megbüntetése. Ezen belül azonban a módszerek, az eljárásban részt vevők köre, jogaik és kötelességeik nagy változásokon mentek át párhuzamosan a társadalom változásaival és az állam funkciójáról, a polgár jogairól oran elvált nő társkereső felfogással. Ha ezután úgy tesszük fel a kérdést: van-e nálunk az A büntetőeljárási törvényeknek megfelelő jogi eszközöket kell adniok a hatóságok, a bíróságok kezébe annak érdekében, hogy sikerrel lépjenek fel a bűncselekmények elkövetőivel szemben, de a törvényeknek gondoskodniuk kell arról is, hogy ne álljanak jogfosztottan sem azok, akik ellen büntetőeljárás folyik, sem mások, akik a bűnüggyel kapcsolatba kerülnek sértettek, tanúk stb.

Abüntető- eljárási kódexekben e kétfajta igény kielégítése csak egy kényes egyensúly megteremtésével érhető el. A büntetőeljárás meghatározása A büntetőeljárás a törvény által feljogosított hatóságok és más személyek cselekményeinek sora, amely arra irányul, hogy megállapítsák, történt-e bűncselekmény, ki az elkövetője, és hogy reá a büntetőjogot alkalmazzák.

Ha mentelmi jog visszavonása ismerkedés azt állapítják meg, hogy bűncselekmény nem történt, vagy az elkövető nem vonható felelősségre, akkor a megindult eljárás nem folytatható, hanem azt megszüntetik, vagy a vádlottat felmentik. Ha az eljárás így ért véget, az sem változtat azon, hogy az eljárás tárgya a valószínűnek tartott bűncselekmény volt.

digs ismerkedés társkereső cég

A büntetőeljárás kiterjedhet ezenkívül néha más területekre is, nevezetesen a bűncselekmény folytán keletkezett polgári jogi igény vagy a bűncselekménnyel összefüggő szabálysértés elbírálására is. Mindaz azonban, ami nem büntetőjogi kérdés — mint a polgári jogi igény vagy a szabálysértés —, és a büntetőeljárásban szerepel, önállóan nem alkothatja a büntetőeljárás tárgyát, hanem az társkereső fotózás mint járulékos kérdés kap helyet.

Büntetőeljárás ugyanis nem indítható és nem folytatható büntetőjogi kérdések eldöntésének igénye nélkül, vagyis a büntetőeljárás tárgya: a büntetőjogi elbírálást igénylő tényállás és az elkövető büntetőjogi felelőssége. Csak ezekhez csatlakozhatnak esetenként a hozzájuk képest mellékes, járulékos kérdések.

A büntetőeljárás alanyai.

  • Tárgyaló komoly ember számára a házasság
  • Egyetlen lakás velbert

A büntetőeljárási cselekmények A büntetőeljárás megindításában, lefolytatásában kiemelkedő szerep jut a nyomozó hatóságnak, az ügyésznek és a bíróságnak hatóságok. Az ő tevékenységükben ölt testet az állam bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási funkciója. A büntetőeljárás megindítása, a vádlott bíróság elé állítása, a felelősség megállapítása, a büntetés kiszabása az ő határozataik által határozataikban történik meg.

női profilok fehér nő társkereső fekete ember

A hatóságok eljárási cselekményei, határozatai nélkül nincs büntetőeljárás. A hatóságok, bíróságok és tagjaik cselekményei mellett azonban fontos szerep jut más személyeknek is, különösen a terheltnek és a védőjének, valamint a sértettnek.

Büntetőeljárási jog Király, Tibor - PDF Free Download

A büntetőeljárás ezért nem csak a hatóságok, az ügyész, a bíróságok cselekményeiből áll; az eljárási cselekményeknek a hatóságoktól és más személyektől származó összefüggő lánca összességében alkotja az egyes esetekben a büntetőeljárást. A büntetőeljárás alakiságai alakiságokhoz kötöttsége A büntetőeljárás a törvény által meghatározott formákhoz kötött eljárás.

A formakötöttséghez tartozik, hogy az eljárásban csak a törvény által megnevezett személyek alanyok juthatnak szerephez, akiknek meghatározott jogaik és kötelességeik vannak. Törvény határozza meg továbbá azt is, hogy milyen cselekmények végezhetők, milyen sorrendben, formában, és hogy meghatározott feltételek mellett milyen határozatok hozhatók. Az eljárásnak a formakötöttsége garanciális mentelmi jog visszavonása ismerkedés, egyfelől az országosan egységes joggyakorlatot alapozza meg, másfelől a büntetőhatalom gyakorlásában az ötletszerűség ellen hat, és óvja az eljárás résztvevőinek a jogait.

A formai kötöttség azonban egyfelől változó mértékű, enyhébb a nyomozási szakaszban, szigorúbb a tárgyaláson, enyhébb az eljárásban részt vevő magánszemélyek, szigorúbb a bíróságok számára, másfelől a törvény az eljárási cselekményeket és formájukat illetően választási lehetőségeket is kínál.

Az ésszerűen megrajzolt formai kötöttségek mindezért barátom van bejegyezve egy társkereső oldalon tekinthetők valaminő bürokratikus flört tegn på, hanem ez a törvény által megrajzolt célravezető út és módszer. A büntetőeljárás a büntetőjog érvényesítésének egyetlen mentelmi jog visszavonása ismerkedés A büntetőjog parancsa, amely szerint a bűncselekmény elkövetőjét érdeme szerint büntetőjogi szankcióval kell sújtani, egyedül és kizárólag a büntetőeljárásban valósítható meg.

Semmilyen más hatósági eljárásban, sem magánszemélyek egyezségében vagy más módon a büntetőeljáráson kívül, a büntetőjog büntetőigény nem érvényesíthető. Ez a szoros kapcsolat az anyagi jog büntetőjog és az eljárás között szinte egyedülálló a jogrendszerben a polgári jogi igény kielégíthető peren kívüli teljesítéssel, egyezség alapján stb.

Címkefelhő

Az imént vázolt kapcsolatot fejezi ki az a szervezeti alapelv, amely szerint büntető igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolnak. A büntetőjogban és eljárási jogban az utóbbi évtizedekben lázas útkeresés folyik, hogyan lehet a büntetőeljárást egyszerűbbé és olcsóbbá, sőt elkerülhetővé tenni a kevésbé súlyos ügyekben. Az ajánlott módszerek között szerepel mind nagyobb súllyal a megegyezés az áldozat sértett és az elkövető között.

E szerint az elkövető vállalná a jóvátételt őszintén megbánva, ami rosszat tett, az áldozat megbocsátana, az ügyész, illetve a bíróság az eljárást megszüntetné, illetve beérnék enyhébb büntetéssel. Ez a módszer és más hasonlóak nem képviselnek kivételt azon elv alól, hogy büntető igazságszolgáltatást, vagyis a büntetéskiszabás jogát egyedül bíróság gyakorolhatja. Az előbb említett esetek a legalitás és officialitás alóli kivételként értékelhetők, amikor is az állam testbeszéd értelmezni flört férfi a magánszemély sértett és elkövető rendelkezési jogosultságát, és lemond a büntetéshez való jogainak gyakorlásáról.

A büntetőeljárás - A hazai fejlődés - MeRSZ

A büntető igazságszolgáltatás. A per A büntetőeljárástól eltérő fogalmat takar a büntető igazságszolgáltatás. E fogalom gyökerei abban a büntetőjogi felfogásban találhatók, amely szerint a büntetés a bűncselekmény szükségszerű, a cselekmény súlyával arányos jogkövetkezménye. A büntető igazságszolgáltatás a mai felfogás szerint nem más, mint a büntetőügyek elbírálása tárgyalása, eldöntése a bíróságok által, vagyis a bíróságok tevékenysége a büntetőjog alkalmazásában.

A nyomozó hatóság, az ügyész közvádló funkciója, az ún.

MeRSZ online okoskönyvtár

A büntetőeljárás részének tartjuk a büntető- vagy bűnvádi pert. A per: két ellentétes érdekű fél a vádló és a vádlott bíróság előtti jogvitája. A per színhelye a bírósági tárgyalás, amelyen a kétoldalú meghallgatás elvét követve dönt a bíróság a bejelentett büntetőigényről, illetőleg az ellene felhozott ellenvetésekről.

Az állam joga a büntetésre Ez a jog a büntetőeljárás alapja. A bűncselekmény elkövetése hozza létre azt a kétalanyú anyagi jogi viszonyt az állam és az elkövető között, amellyel az államnak az elkövetővel szemben büntetés, illetőleg büntetőszankció alkalmazását megengedő joga keletkezik. Ha a vádló azt állítja a bíróság előtt, hogy a vádlott bűncselekményt követett el, és ezért indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg a vádlott bűnösségét, és szabjon ki rá büntetést, akkor már három személy szerepel a jogviszonyban: a büntetés alkalmazására irányuló jogot érvényesíteni kívánó vádló, az elviselésére kötelezhető vádlott, és a harmadik, a bíróság, amelytől az igény jogosságáról vagy alaptalanságáról való döntést várják.

A kétalanyú büntető anyagi jogviszonyról háromalanyú jogviszony keretében döntenek: a büntetőperben. A büntetőeljárásban ez a háromalanyú elem — a per — tekinthető a legfontosabb szakasznak. Egyedül itt állapítható meg bűncselekmény elkövetése és szabható ki büntetés. A mentelmi jog visszavonása ismerkedés végeredménye az is lehet, hogy megállapítják: nem történt bűncselekmény, mentelmi jog visszavonása ismerkedés ami történt, az nem bűncselekmény, vagyis a büntetőeljárás és a per léte nem függ attól, valóságnak bizonyul-e az eljárás korábbi stádiumaiban feltételezett, valószínűnek tartott bűncselekmény.

A felek jogegyenlősége A büntetőeljárás perszakaszának igen fontos jellemzője a bíróság előtt álló két ellentétes pozíciót elfoglaló félnek a vád képviselőjének és a védelemnek a processzuális jogegyenlősége, vagyis hogy egyenlő joguk van indítványaik, észrevételeik előterjesztésére, kérdés feltevésére stb.

A felek egymással szembeni processzuális jogai, kötelességei többnyire nem közvetlenül, hanem csak a bíróság által érvényesíthetők, például nem a vádló, hanem a bíróság idézi a vádlottat, akinek azzal szemben van megjelenési kötelessége; az észrevételeket a vádra a bíróság elé terjesztik stb.

A kihallgatása során azonban a vádlott az ügyésznek válaszol az általa feltett kérdésre, és kivételesen az ügyész állíthatja a vádlottat a bíróság elé, ami nem tipikus a perbeli jogviszonyokban. A büntetőeljárás sokalanyú folyamat Ez az oka annak, hogy a büntetőeljárás nem írható le csak a per három főszereplőjének tevékenységével. Különböző személyek processzuális alanyok között különféle tartalmú, időtartamú, jellegű jogviszonyok keletkeznek. A nyomozó hatóság és a terhelt, a védő és a terhelt, a sértett és a gyanúsított, az őt kirendelő hatóság és a szakértő, a tanúk — egymással és másokkal — különböző jogviszonyokba kerülnek, amelyekben egymással szemben különféle jogaik és kötelezettségeik vannak.

A tanú kötelessége például, hogy az idézésre megjelenjen, vallomást tegyen, és igazat mondjon; a tanú igazmondási kötelessége egyetemes természetű, és nemcsak az idéző hatóságokkal, hanem másokkal szemben is fennáll.

A tanúnak ugyanakkor joga van arra, hogy szabályszerűen, kényszermentesen hallgassák ki, hogy bizonyos esetekben figyelmeztessék a vallomás megtagadásának jogára stb.

miért meet német fordítás single malt

A processzuális jogviszonyokra tehát a sokalanyúság a jellemző, valamint az is, hogy a már említett háromalanyú perviszony stabilitása mellett ha az ügy eljutott a perszakaszba más személyek eljárási jogviszonyai rövid tartamúak: a belépés és kilépés az eljárásban emlékeztet a színdarabok epizódszereplőire. Közhatalmi jogviszonyok a büntetőeljárásban A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság a büntetőeljárásban más személyekkel, kiváltképp a vádlottal szemben közhatalommal lépnek fel.

A nyomozó hatóság, cupido tars ügyész, mentelmi jog visszavonása ismerkedés bíróság másokat kötelező intézkedéseket tesz, határozatokat hoz, és emiatt az őket egymáshoz fűző jogviszonyaikra nem az egyenlőség lesz a jellemző. Mindazonáltal a hatósággal szemben is minden processzuális alanynak, személynek megvannak az őt megillető jogai és az eszközei a jogok érvényesítésére.

A terhelt gyanúsított, vádlott nem egyszerűen tárgya a büntetőeljárásnak, hanem különböző fórumok útján végső soron az Emberi Jogok Európai Bírósága útján érdekeinek érvényesítésére jogosult processzuális alany. A büntetőeljárásnak jogviszonyként, különösen háromalanyú jogviszonyként való ábrázolása már kezdettől fogva, amikor a múlt században az ezt fejtegető elmélet megjelent, bírálatokat váltott ki.

Kétségbe vonták a processzuális szereplők: a vádló és a vádlott jogegyenlőségen alapuló ügyféli jogosultságát, hiszen a vádlót, aki az állam és a társadalom nevében lép fel, hatalmi pozíció és túlsúly jellemzi.