Nők egyneműek


Nyomtatásban mint homosexualität először ben névtelenül közreadott, német nyelvű pamfletjében fordult elő. Használják a tudományos és jogi nyelvben, valamint a médiában is.

Tartalomjegyzék

Régi korokban, morálisan elítélő jelentéstartalommal gyakran nevezték pederasztiánaka homoszexuális életmódot folytatókat pedig szodomitáknak. A Biblia bizonyos magyar fordításaiban fajtalanságként is hivatkoznak rá. Pszichiátriai és pszichológiai értékelése[ szerkesztés ] A fejlett nyugati társadalmakban a pszichiátria és a pszichológia szakmák egységes véleménye szerint nem minősül betegségnek.

nők egyneműek

Feltételezett okai[ nők egyneműek ] A tudományos világ a homoszexualitás eredetére vonatkozólag számos elmélettel rendelkezik. A különféle eredetmagyarázatok között a hormonális, biológiai, genetikai, neuro-hormonális, neuro-pszichológiai, az egyszerű és többlépcsős szocializációs elméletek is kifejtésre kerültek, [19] [20] de jelenleg nincsen mindent elsöprő bizonyíték egyik elmélet alátámasztására sem.

nők egyneműek

Neuro-pszichológiai elmélet[ szerkesztés ] A neuro-pszichológiai elméletek szerint, a homoszexualitást kis mértékben határozza csak meg a hajlam, nagy mértékben a neuronháló "beidegződése". Kialakulása úgy történik, hogy a fiatalkori szexuális érés során az első szexuális vágy felébredésekor az véletlenszerű, vagy pszichológiai okok miatt egy ingyenes társkereső dánia nemű személy felé nyilvánul meg, majd annak kielégítése, a maszturbációs fantáziák során kerül megerősítésre, és ekkor alakulnak ki azok az idegpályák, amelyek lehetővé teszik a homoszexuális nők egyneműek való választ, így megalapozzák a későbbi homoszexuális viselkedésre való képességet is.

Férfiak esetében elsősorban a tesztoszteron alacsony szintjére gyanakodtak és a férfi nemi hormon pótlásával próbálták gyógyítani a "betegeket". A kezelés sikertelen volt, ugyanis a páciensek nemi vágya fokozódott ugyan, de annak tárgyai változatlanul az azonos neműek maradtak. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tesztoszteronra a magzati fejlődés egy adott szakaszában van szükség ahhoz, hogy a nemi identitást meghatározó agyi struktúrákat befolyásolni tudja. Ezt a tényt igazolják azok az adatok, melyek szerint a második világháború alatt és közvetlenül utána sokkal több homoszexuális személy született.

A legismertebbek mindközül a berlini Dörner kísérletei, aki patkánymagzatok agyába injekciózott ellenkezőnemű hormonok hatását vizsgálta.

Ezen injekciók hatására később az ellenkező nemre jellemző viselkedés halmozott megjelenését figyelte meg a kifejlett egyedeken. Ez a folyamat homoszexuálisoknál zavart szenved. Egy ban publikált kutatás során a papok által kiskorúak sérelmére elkövetett fizikai és szexuális bántalmazás szerepét vizsgálták.

A kutatás összefoglalója szerint a feltételezett "anekdotikus összefüggések" meglétére mely összefüggést feltételez a szexuális bántalmazás és a későbbi szexuális identitás kialakulása között jelenleg nincsen tudományos bizonyíték. A kutatók mindebből arra következtetnek, hogy az ilyen kultúrákban a gyermekkori és serdülőkori élmények nem befolyásolják jelentős mértékben a később kialakuló szexuális irányultságot, mely jellemzően az átélt egyéb élmények hatása ellenére is heteroszexuális lesz.

Ezek a kutatási eredmények továbbá cáfolni látszanak azokat a véleményeket, és hiedelmeket is, amely szerint a homoszexuális kultúra elfogadása, tolerálása homoszexuális rendezvények engedélyezése, vagy a jogaik támogatása a homoszexualitás terjedését eredményezi ugyanis a homoszexualitást elfogadó természeti népeknél nők egyneműek módon kevesebb kifejezetten ritka a kizárólag homoszexuális életmódot folytatók száma.

E társkereső ado benini az elmélet szerint a homoszexualitás egy a természet kínálta megoldás a természetben előforduló szűkös nősténykínálat okozta problémára, melynek funkciója a nőstényekért való küzdelem miatti egyedveszteség csökkentése volt, így a fajfennmaradást szolgálta.

A homoszexualitásra képtelen egyedek, a nőstényekért való küzdelemben gyakrabban megsérülhettek, nagyobb eséllyel pusztulhattak el, míg a homoszexualitásra képes egyedek túlélési esélyét növelhette a homoszexuális viselkedésre való képesség, ezért ez a nők egyneműek lehetővé tevő gének átörökítését segítette elő.

Ezt az elméletet az ősi embertársadalmakra vonatkoztatva gyakran úgy értelmezik, hogy a nőkért való sok esetben életre-halálra szóló küzdelemben, a kizárólag heteroszexuálisok nagyobb eséllyel, és gyakrabban haláloztak el, mint a homo- és biszexuálisok.

Ezek a körülmények, a homo- és biszexuálisok túlélési esélyének növekedését, a homoszexuális viselkedést lehetővé tevő gének nagyobb nők egyneműek történő átörökítését okozta, illetve a nőnemű egyedek alacsony száma esetén is lehetővé tette a közösségek nagyobb létszámbeli növekedését, és így közvetve a csoport túlélését szolgálta, fennmaradásához járult hozzá, továbbá a csoport túlélési esélyeinek ilyen módon, a homoszexualitás által történő növekedése is hozzájárult a homo- és biszexualitást lehetővé tevő gének átörökítéséhez, fennmaradásához.

Kinsey felmérésében és a serdülőkori szexuális viselkedés újabb kutatásainak is sokkal magasabb azoknak a száma akik arról számoltak be, hogy életük során részt vettek homoszexuális kapcsolatban, mint azok akik homoszexuálisként írták le önmagukat.

Ugyan az azonos nemű párok gyermekvállalása körül kialakult társadalmi viták általában arról szólnak, jó-e az, ha melegek és leszbikusok gyermeket nevelnek, jogi szempontból alapvetően két kérdés merül fel: megkönnyítsék-e az azonos nemű párok gyermekvállalását a mesterséges megtermékenyítés és az örökbefogadás melegek és leszbikusok számára kedvező szabályozásávallletve hogy lehetővé tegyék-e, hogy a gyermeknek az őt nevelő azonos nemű pár mindkét tagja törvényes szülője legyen.

Gonsiorek, Weinrich Vagy úgy tekintik, mint a fiatal férfiak, szexuális tréningjének, a nemek elválasztottságához vezető út egy fázisát és annak módját, ami a férfivá válás szertartásának része.

Vagy mint túl sok szexuális energiával rendelkező fiatal férfiak, szexuális késztetéseinek játékos levezetését. A homoszexuális identitás kialakulásának szakaszai[ szerkesztés ] Számos kutató egyetért abban,[ forrás?

A főbb szakaszok a következők: Szintetizáció, különbözőség érzése[ szerkesztés ] Amint a homoszexuális egyének visszatekintéseiből kiderül,[ forrás?

Felismerés, identitáskrízis[ szerkesztés ] Nemi érés idején észlelik, hogy a saját nembeliekhez vonzódnak. A serdülőkor középső szakaszában ezek a fiatalok kezdik elhinni, hogy ők talán homoszexuálisok. Sok homoszexuális felnőtt úgy idézi fel a serdülőkort, mint a magány és a kiközösítettség időszakát.

Az identitás felvállalása[ szerkesztés ] Sok olyan fiatal, akinek vannak homoszexuális tapasztalatai, és aki nők egyneműek, hogy saját neméhez vonzódik, nem a vonzalmai szerint választ. Mások azonban nyilvánossá teszik eddig csak önmaguknak és más homoszexuális társaik előtt bevallott vonzódásaikat. Ezek az emberek, akik elérték a homoszexuális identitásnak ezt a szintjét, különböző módokon viszonyulnak hozzá: Vannak, akik a homoszexuális kapcsolat elkerülésére törekszenek.

Mások titokban tartják másságukat a nagyvilág előtt, párjukkal titokban találkoznak. Mások magukévá teszik nők egyneműek szélesebb társadalom homoszexualitásra vonatkozó sztereotípiáit, és szélsőségesen viselkedve elkezdenek megfelelni ezeknek a sztereotípiáknak.

Mások elkezdenek a homoszexuális közösséghez alkalmazkodni. Elköteleződés, az identitás integrációja[ szerkesztés ] A homoszexuális identitásképzés ezen szintjére azok jutnak el, akik lehetséges életformaként fogadják el a homoszexualitást. A nők egyneműek identitás melletti elkötelezettség lehet gyengébb vagy erősebb, főként az alábbi tényezőktől függően: A személy mennyire sikeres személyes kapcsolataiban.

A családja mennyire fogadja el őt. Mennyire sikeres a munkájában, karrierjében. A megfigyelések szerint a középkort elérő homoszexuális egyén külső és belső személyisége olyan jól integrálttá válhat, hogy ennek következtében homoszexualitása már nem játszik központi szerepet életében és identitásában. Helyzettől függő tevékenység: Azokra a körülményekre utal, amelyek közepette rendszeresen kerül sor homoszexuális tevékenységre, miközben azok nem válnak az egyén elsődleges preferenciáivá.

Ilyen a zárt intézményekben például börtönökben élők heteroszexuálisok között ellenkezőnemű partner híján létesített homoszexuális kapcsolat. Ilyen esetben a kényszerítő körülmények megszűnése esetén az érintett egyének jellemzően az eredeti szexuális preferenciáikhoz térnek vissza még abban az esetben is, ha a homoszexuális kapcsolatokat hosszú éveken át folytattak. Mivel a bevésődött szexuális orientáció fiatalkorban oly mértékben rögzül, hogy később még a hosszú ideig tartó homoszexuális tapasztalat sem képes megváltoztatni az egyén heteroszexuális orientációját.

Megszemélyesített homoszexualitás: Olyan egyének, akik a homoszexualitás tevékenységét preferálják, de elszigetelten élnek olyan csoportoktól, amelyek könnyedén elfogadják az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot.

Journalist Resources

Mint életforma: Nők egyneműek meghatározó részévé tették a hasonló szexuális szokásokkal rendelkező egyénekkel való kapcsolatok fenntartását.

Megítélésének története[ szerkesztés ] A homoszexualitás az emberiséggel egyidős, már számos ókori művészi alkotás is ábrázolta. Az egyes társadalmak viszonyulása különféle korokban eltérő. A skála a teljes elfogadástól a közömbösségen át a teljes elutasításig, sőt üldözésig terjedt.

nők egyneműek

Egy etnográfiai atlasz, az ún. Murdoch-atlasz négyezer egykori és mai társadalom legfontosabb jellemzőit mutatja be tömören. Az utóbbi csoportba tartozik a zsidó-keresztény kultúra is. Ókor[ szerkesztés ] Ábrázolás Nianhhnum és Hnumhotep ókori egyiptomi nők egyneműek közös sírjából.

Ölelkezve látjuk őket, orruk pedig összeér, ami a csók jelképe. Valószínűleg ők a történelem első ismert homoszexuális párja; az i. Lásd még: Homoszexualitás az ókori Egyiptomban Az ókori görögöknél a homoszexualitás neve pederasztia volt, amikor felnőtt férfiak kamasz fiúkat választottak ki nevelésre, amelybe a szexuális kapcsolat is beletartozott.

Nők egyneműek pederasztia kifejezést a modern időkben is gyakran használták, de mára kikopott, mivel asszociál a pedofíliáraamelynél a vonzalom tárgya kiskorú. Az ókori rómaiaknál ennek megfelelője az efebofília latinul : ephebophilia volt. A rómaiak kezdetben kevésbé voltak toleránsak a homoszexuálisokkal, mint a görögök, de ez az elutasítás később jócskán megenyhült.

Hadrianus császár Kr. Utálatosság az. A katolikus egyház a IV és az V. Középkor[ szerkesztés ] A középkor különösen a középkor utolsó szakasza volt az az időszak melyben a homoszexualitás megítélése és bűntetése a korábbi korokhoz viszonyítva különösen szigorúvá vált. A legújabb kortól kezdve a nyugati, szekularizálódó, de még mindig keresztény dominanciájú civilizációban az ilyen radikális hozzáállás eltűnőben van, de a muszlim országokban például Iránban ma is jelen van.

Természetesen ezen egyházak nem a homoszexualitásra való hajlamot, csak ennek tettleges megnyilvánulási formáit tartják bűnnek. Az elítélés és üldöztetés miatt a homoszexuális lét megélése különböző társadalmi problémákhoz és személyes bajokhoz vezetett.

Például, felhasználták személyes és politikai támadásokralejáratásragyakran fonódott össze a bűnözésselvagy alakultak ki az ilyen beállítottságú személyeknél különböző lelki zavarok diszharmonikus személyiségfejlődésfrusztrációdepresszióneurózisszexuális aberrációparanoia stb.

Melynek okai a köveztkezők voltak: A polgári liberalizációs törekvések.

nők egyneműek

A szexualitás körüli tabuk oldódása melynek kapcsán a szexalitással kapcsolatos témáival szabadabban lehetett foglalkozni, mint korábban. Kinsey kutatásai amelyek azt igazolták, hogy tiszta heteroszexualitás nem létezik, a hajlam tekintetében mindenki biszexuális és elvileg képes bármely nemű személlyel szexuális kapcsolatot létesíteni, csak valamely nem felé eltolódik az irányultság dominanciája, és a homoszexualitás és a heteroszexualitás közötti határvonal nem olyan éles, ugyanis a heteroszexuálisok közül is sokan szoktak időnként homoszexuális vonzalmat érezni vagy ilyen gondolatokkal foglalkozni.

Illetve sokuk ki is próbálja azt, például kényszerítő körülmények között amikor nincs nők egyneműek heteroszexuális kapcsolat létesítésére. Az nők egyneműek évektől kezdődően a büntető törvénykönyvekben nők egyneműek homoszexualitásra vonatkozó részeket számos országban megváltoztatták. Miután a jogszabályok lehetővé tették a szerveződést, a közvélemény felvilágosítására különböző kampányok indultak, és ezeknek köszönhetően a társadalom hozzáállása lassan kezdett megváltozni.

A Stonewall Inn melegbár New Yorkban A homoszexuálisok diszkriminációellenes harcának mérföldköve Melegek a mai társadalomban[ szerkesztés ] A homoszexuálisok manapság a melegmozgalmakhoz tartozó szervezetek segítségével küzdenek a homoszexualitás társadalmi elfogadtatásáért és a melegeket által elszenvedett egyenlőtlenségek megváltoztatásáért.

Két férfi csókolózik Melegjogi mozgalmak tevékenysége[ szerkesztés ] Ma már a homoszexuálisok több világvárosban rendeznek éves rendszerességgel ún.

A melegfelvonulások közül a legnagyobb a brazíliai Sao Pauló-i ban például 3,5—5 millió résztvevővel [46]a leghíresebb pedig a Mardi Gras New Orleansahol a melegek szivárványzászlókszínes léggömbök és transzparensek alatt tartanak karneválszerű utcai ünnepségeket. Exodus mozgalom[ szerkesztés ] Az ex-gay vagy exodus mozgalom nemzetközi mozgalom, amely olyan csoportokból áll, amelyek célja a homoszexuális vagy biszexuális szexuális irányultság heteroszexuálissá változtatása, valamint hogy önsegítő csoportok révén támogatást nyújtsanak olyan, elsősorban vallásos leginkább keresztényritkábban zsidó, muszlim embereknek, akik számára a homoszexuális életforma elfogadhatatlan, ezért önmegtartóztató életformát választanak, vagy heteroszexuális életre szeretnének áttérni.

Elmondásuk szerint tévedtek, amikor 30 évvel ezelőtt azt hitték, hogy a homoszexualitás bűn és megalapították mozgalmukat. Kezeléseikkel csak ártottak, depresszióba és öngyilkosságba hajszoltak embereket, családokat tettek tönkre. A szakirodalom meglehetősen ellentmondásos és a kérdés sokszor heves viták tárgyát képezi.

Szakértők szerint az csak abban az esetben lehet sikeres, ha a páciens kellő mértékben motivált.

Homoszexualitás

A sikertelen programot a résztvevők jellemzően egy fájdalmas negatív tapasztalatként élik meg. Az ilyen orientációváltoztató terápiák gyakori kritikája, még siker esetén is az, hogy túlzott mértékben viselkedés centrikusak; azaz az ilyen programokban siker esetén a résztvevők viselkedése és az élethelyzete megváltozik ugyan de a homoszexuális vágyak - habár lecsökkenhetnek de - nem szűnnek meg teljesen, így kérdéses, hogy a viselkedés megváltozása mellett egy ilyen változás mennyire tekinthető az egyén esetében valódi változásnak illetve a kliens homoszexualitása megszűnésének.

nők egyneműek

Ezzel, és a sikertelen terápiás próbálkozássokkal van összefüggésben az, hogy bizonyos tanulmányokban az ilyen kezeléseket hatástalannak valamint kártékonynak nők egyneműek, így az ilyen tanulmányok szerzői a homoszexuális viselkedés megváltoztatása helyett sokkal inkább a homoszexualitás társadalmi elfogadásában látják a probléma megoldását.

A lehetséges felmérési megközelítésektől függően rendszerint az alábbiakat szokták felmérni: Kizárólagosan az identitás meglétét: Ebben az eseteben önmagában azt mérik, hogy a megkérdezettek milyen arányban vallják magukat homoszexuálisnak. Függetlenül attól, hogy a válaszadónak van homoszexuális tapasztalata, partnerkapcsolata vagy sem. A homoszexuális vonzalom meglétét: Függetlenül attól, hogy a válaszadónak van homoszexuális kapcsolata, tapasztalata vagy sem. A homoszexuális kapcsolat meglétét: Aktuálisan van az egyénnek homoszexuális kapcsolata vagy sem.

nők egyneműek

A homoszexuális tapasztalat megléte: Volt az egyénnek élete során homoszexuális tapasztalata vagy sem. További problémát jelent, hogy hová sorolják azokat nők egyneműek biszexuálisokat akik - habár mindkét nemhez vonzódnak - mégis a homoszexualitást részesítik előnyben.

Ők ugyanis a vonzalom szintjén biszexuálisok de életvitelüket tekintve inkább homoszexuálisnak minősülnek. A kutatások azt mutatják, hogyha a felmérés során a kutatók csak az identitást mérik kevesebben válaszolnak igennel és minél több egyéb szempontot vesznek figyelembe a felmérés tervezésekor illetve a kérdések meghatározása során, annál nagyobb arányban minősülnek homoszexuálisnak a megkérdezettek.

Mindez arra utal, hogy a modern társadalmak lakosságának körében sokkal nagyobb a homoszexualitással érintett személyek aránya, mint csupán azoké, akik homoszexuálisnak tartják magukat.

A kérdések körének szélesítése akár kétharmaddal is növelheti a valamilyen szempontból homoszexuálisnak minősülők arányát a megkérdezettek esetében. A minden idők kétségtelenül egyik leghíresebb kutatása e témakörben Alfred Kinsey, - az es években folytatott - felmérése, amely során amerikai férfit kérdezett meg a témában.

Gyermekvállalás

Kinsey 7 különböző kategóriát különített el, ezek között volt a túlnyomórészt homoszexuális érdeklődésű, de a biszexuálison belül is megkülönböztette az inkább nőket vagy inkább férfiakat előnyben részesítőket stb. Kinsey kutatása ugyan nagy létszámú volt de nem úgy volt megtervezve, hogy a teljes felnőtt férfi lakosságot reprezentálja.

Például a felmérésből kihagyták az afroamerikai állampolgárokat, így abban csak fehér férfiak vehettek részt. A válaszok kiértékelése alapján a válaszadók 85 százaléka volt nők egyneműek tekinthető. A válaszadók 9 százaléka minősült egyértelműen homoszexuálisnak. Biszexualitásra hajlamos egyénnek 6 százalék minősült, akik közül nők egyneműek biszexuális életmódot folytatók aránya 2 százalékot tett ki.

A fenti eredmények összegzését követően azt kapták, hogy nők egyneműek kizárólag vagy túlnyomórészt homoszexuálisok aránya a vizsgálatban résztvevők között de férfiak megismerni helyek kutatás révén a felnőtt lakosság körében is minden bizonnyal 11 százalék körül mozog.

A kutatók nők egyneműek a homoszexualitás tekintetében rákérdeztek az azonos neműek felé irányuló vágyakra azoknál is, akik nem élnek homoszexuálisként valamint mérték azt is, hogy a megkérdezettek milyen arányban érzik magukat homoszexuálisnak.

A válaszok kiértékelését követően azt találták, hogy a nők 8,6 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen szempontból érinti őket a homoszexualitás. Ha máshogy nem, legalább a vágy szintjén. A férfiak esetében 10,1 százalékuk számolt be arról, hogy valamilyen szempontból érinti őket a homoszexualitás. Egy e szemlélet fényében több mint Eredményeik alapján a megkérdezett LMBT kategóriába sorolható válaszolók több mint fele A maradék 3.

Érvek az azonos neműek házassága mellett

Ezt a növekedést a kutatók a melegek felé megnyilvánuló elfogadóbb környezet és a melegek jogi helyzetének javulásával magyarázzák. E nők egyneműek a homoszexuális tapasztalat meglétére és annak számosságára kérdeztek rá.

Összeszedtük az azonos neműek házasságával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvekre adható válaszokat. Ne hagyjuk, hogy a homofóboké legyen az utolsó szó!

Az eredmények alapján a válaszadó férfiak 22 százaléka, a válaszadó nők pedig 17 százaléka jelentette ki, hogy élete során volt homoszexuális tapasztalata. A biológus Bruce Bagemihl kutatásai szerint az állatvilágban sokkal nagyobb a szexuális sokszínűség — beleértve a homoszexualitást, biszexualitást és a nem szaporodási célú közösülést is —, mint amennyire azt a tudomány eddig belátta. A homoszexualitással foglalkozó szakirodalom átfogóbb művei általában említést tesznek egy a szarvasmarha tenyésztés során megfigyelhető jelenségről.

Mégpedig arról, hogy bizonyos bikák nem hajlandók nőstényekkel szexuálisan érintkezni, viszont ha fiatalabb bikákat vezetnek számukra elő, akkor azok látványára nők egyneműek tenyészbika izgalomba jön. Viszont ha ezt sokszor megismétlik, gyakran előfordul, hogy ez a módszer egy ponton túl már nem működik, mert a bika egy idő után a nőstény álltokra már egyáltalán nem reagál, a mellett, hogy kizárólag a fiatal hím állatok látványa képes izgalomba hozni, ezt az izgalmat többé nem hajlandó a tehénen levezetni.