Társkereső nő st jean sur rhelieu

A tudomány eredete már a római, görög és egyiptomi irodalomban fellelhető. Kezdetben főleg a vadon termő gyümölcsök jellemzésével foglalkozott. Fogalmát az idó'k folyamán többféleképpen értelmezték. Waugh a pomalógiát a gyümölcsök tudományának tartotta.

Wekerle ben a pomológia szót gyü- mölcsismerésnek fordította, s a kertészet egyik ágához flörtöl idegen szó. Angyal Dezső l ban szintén gyümölcsismeretként értelmezi a pomológiát.

Mohácsy Mátyás sze- rint a pomológia a gyümölcsök tanulmányozását jelenti, a gyümölcstermő növé- nyek és azok gyümölcseinek változatos testalakulásával foglalkozik Brózik Sándor meghatározásában a pomológia gyümölcsfajta-ismeretet illetve ismerte- tést jelent 3. Tomcsányi Pál a gyümölcsfajta-ismeretet nélkülözhetetlen gazda- sági információnak tartotta, s a gyümölcsfajtákról készített kézikönyvübek a gaz- dasági pomológia alcímet adták. A gyümölcsészet szóval Bereczki Máté tanulmányaiban találkozhatunk leg- először.

Rapaics Raymund Bereczki Mátét és korának fajtaleíróit gyümölcsészeknek nevezte Késóob e szép szó - mint annyi szakmai történelmi egységes bárok bécsben kihullott a magyar szakirodalomból, s csu- pán Bereczki Máté halálának l Gyümölcstermesztésünk sokszínűsödéséhez is- ll mét szükség van egy körszerű szemléletű gyümölcsészel művelésére, s vele együtt e szép szó használatára.

A gyümölcsészel fogalmat elődeink és kortársaink is többféleképpen értelme- zik. Esetenként a gyümölcsészetet a pomológia szó magyar megfelelőjeként hasz- nálják, de találkozhatunk az ellenkező véglettel is, amikor magát a gyümölcster- mesztést illetik e szóval. A jelenleg helyesnek tartható értelmezés szerint a gyümölcsészel a klasszikus pomológiánál többet jelent, de nem helyettesítheti a gyümölcstermesztés szavun- kat.

A gyümölcsészel a gyümölcsfajok és fajtáik megismerését illetőleg megis- mertetését társkereső nő st jean sur rhelieu tudományrész, amely a gyümölcsfajták rendszerezése és azo- nosítása érdekében a fajtaleírásokkal együtt a fajok minden lényeges tulajdonsá- gait közli, s ismeretköre kiterjed a fajták előállításával és keletkezésével kapcsola- tos tudnivalókra is. A hazai gyümölcstermesztés fejlődése több korszakra szakaszolható 7, 24, A gyűjtögetés korszaka i.

Őseink gyűjtögetéssei szede- gették össze a táplálékforrásuk lényegi részét alkotó gyümölcsszükségletüket. A kezdeti gyümölcstermesztés korszaka az i. Ez időszakban a magyarság ősei még a gyűjtögetés társkereső nő st jean sur rhelieu éltek, de hazánk akkori területén a rómaiak már elkezdték a rendszeres gyümölcstermesztést. A természetes gyümölcsösök kihasználásának korszakában Magyarország akkori föld- je az V.

A korszakban területünkön élő népek nemcsak a vadon termő gyümölcsfák termését szüretelték, hanem elkezdték az erdei gyü- mölcsösök kertszerű használatát is, de fákat még nem telepítettek. A kezdetleges magyar gyümölcstermesztés korszaka a XI. E korszakra a tervszerűtlen telepítés mellett a fajták kis száma volt jellemző. A kezdetleges gyümölcsfajták használatának idejében XV.

A balkáni gyümölcsfajták meghono- sadása idején a balkáni úton tömegesen beérkező fajták termesztésével a magyar gyümölcs európai hírűvé vált. Megnövekedett a termesztett gyümölcsfajták szá- ma almából pl.

Enviado por

A magyar gyümölcskivitel többek között cseresz- nyékkel és korai körtékkel kezdődött. A macska verseng know gyümölcstermesztés első virág- zásának időszaka a XVII. E korszakban az uradalmi gyümölcsösökben termesztett fajták száma! Ezt az időszakot a fajták szenvedelmes gyűj­ tése jellemezte.

Entz Ferenc orvos és gyümölcsész alapozta meg a tudományos gyümölcsészetet az első magyar pomológiai mű kiadásával. A "Kertészeti füze- tek" című művében egyes gyümölcsfajok morfológiai és biológiai jellemzőit és ápolását ismertette.

A tudományosan megalapozott gyümölcsészet felvirágzása a XIX. Entz Ferenc halála után többek között Bereczki Máté és Angyal Dezső munkássága gazdagította a magyar gyümölcsészet történe- ti értékei t. Az első világháború után a fejlődés a tradicionális iránytól a racionalitás felé mozdult el. A gyümölcstelepítések céltudatosan a legjobb termesztési adottságok és értékesítési lehetőségek alapján létesültek.

Az ültetvények művelésében szere- pet kaptak a gépek, s előtérbe került a tervszerű növényvédelem. A szakszerű ápolás, a gondos válogatás társkereső nő st jean sur rhelieu csomagolás nagymértékben javította gyümölcseink piacosságát Az időszak nagy eredménye a gyümölcstermesztési körzetek kiala- kulása. A szacialista nagyüzemi gyümölcstermesztés idején a lehető legteljesebben gépesített agrotechnikai munkák és a minél jobban homogenizált fitotechnikai ápolás jegyében nagyméretű gyümölcsösök létesültek.

Jacques Villeneuve - NSO

A termesztett fajták száma jelentősen lecsökkent, s egyes gyümölcsfajok esetében előnytelenül egyoldalúvá vált a fajták termesztésben való használata. A szakirodalmak 12, 13, 30 a fajtát alapvető biológiai termelőeszköznek tekintették, amely meghatározza a termék típusát és termesztésének módját.

Új fogalmak fajtahasználat, fajtapolitika, fajta- igazgatás jelentek meg, amelyek a fajtaválaszték felülről való irányítását jelezték. Ebben az időszakban a fajtaismeret oktatása háttérbe szorult a technológiai isme- retek mellett. A gyümölcsészet történeti értékeihez és szakmánk gazdagításához nagyon sok elődünk és kortársunk hozzájárult. A tudományterület művelői közül-saját isme- reteim és a rendelkezésre álló szakirodalom 10, 14, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 29, 31 alapján - az alábbiakban azon gyümölcsészek tevékenységét értékelem, akik tevékenységükkel elsősorban a gyümölcsészet tudományrész hazai értékeit gaz- dagították.

A pozsonyi Prímás-kert gondozója, a kert fejlesztő szakembere és jelentős ko- rabeli szakirodalmak szerzője.

Tapasztalatait a "Calendarium oeconomicum per- petuum" és a "Posoni kert" három kötetében foglalja össze A "Posoni kert" a hazai koltúrtörténet és online társkereső moldova emléke, szakmailag és irodalmilag is kiváló alkotás.

Harmadik kötete, a "Gyümölcsöskert" többek között gyümölcsfajták leírását is tartalmazza. Lippai Jánost az utókor- méltán- a kerté- szet atyjának tekinti. Orvosi végzettsége ellenére nagyon sokat tett a gyümölcstermesztés fellendíté- sért A hazai kertészeti szakoktatás megszervezője, kiváló szőlő- és gyümölcsfajta kutató, az MTA levelező tagja. Pesti kertészetében ban magániskoiát nyitott, ban alapította meg a Budai Vincellér- és Kertészképezdét, amelynek igazga- tója is volt ig.

Bemutatta a gyümölcstermesztés és fogyasztás előnyeit Hang- súlyozta: "Az a nép, amely nagy mértékben tenyészti a gyümölcsöt, egyszersmind vagyonos, józan és erkölcsös. Több magyar gyümölcsfajtát pl. Neves pomológus és fajtakutató. Pestenjogot és nyelveket tanult. Elsősorban a gyümölcsfajták iránt érdeklődött.

Külföldi és magyar társkereső nő st jean sur rhelieu begyűjtésé­ vel, kísérleti értékelésével és leírásával rendet teremtett a fajták rengetegében, és termesztési ajánlásokat is készített. Munkásságát belga, német és francia pomoló- giai társaságok is elismerték azzal, hogy tagjaik közé választották. Négy kötetben írta meg főművét, a "Gyümölcsészeti vázlatok"-at. Ezekben a gyümölcstermesz- tés általános és termesztési tudnivalóin kívül többszáz gyümölcsfajtát írt le a lehe- tő legalaposabban.

Budai József Kiváló természettudós, botanikus, pomológus és gyümölcsnemesítő volt, aki Bereczki Máté tanítványának vallotta magát. Számos gyümölcsfajtát ismertetett a szaklapokban, fajtaleírásait a tökéletesség igényével készítette. Alma- körte- őszi­ barack fajták nemesítésével egységes elsterwerda nevét a szakmatörténetbe. Gyümölcsfajtáinak számamintegy re tehető. Nemesítési céljai közé tartozott a betegségekkel szem- ben ellenálló fajták előállítása, de ezen kívül a hazai termesztőtájakra alkalmas fajták előállítása érdekében jó minőségű külföldi fajtákat keresztezett hazai igény- telen fajtákkaL Fajtáinak egy részét számára kedves emberekről nevezte el.

Így állította elő például a 'Budai Domokos' és a 'Bereczki Máté' nevű, az angol nem- zeti fajtagyűjteményben máig fenntartott almafajtákat. A vincellérképzóből átszervezéssel létrehozott Kertészeti Tanintézetet nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézménnyé fej- lesztette. A gyümölcstermesztés tech- nológiáját számos területen fejlesztette, de egész életében legfó'képpen a gyümölcs- fajták kérdéseivel foglalkozott.

Bereczki Máté után az ország legjelentősebb pomológusa volt.

Otterburn Park, Kanada

Új külföldi gyümölcsfajták meghonosításával, hazai és helyi fajták felfedezésével és leírásával a gyümölcsészet gyakorlati és történeti értékeit is gaz- dagította. Elkészítette a tömeges termesztésre alkalmas gyümölcsfajták jegyzékét A gyümölcsészet témakörében maradandó történelmi és szakmai értéket képvisel a Mohácsy Mátyás által sajtó alá rendezett "Gyümölcsismeret" című szakkönyve.

Mohácsy Mátyás Eredeti neve: Machács Mátyás. Neves, több nyelven beszélő, világotjárt szak- író, tanár és termelésfejlesztő.

A Kertészeti Tanintézet egykori igazgatójaként el- érte azt, hogy ben a tanintézet Kertészeti Akadémiává alakult. Az akadémia első igazgatója és a Gyümölcstermesztési Tanszékének vezetője is volt. Kezdemé- nyezésére ban az ország területén először alakítottak ki 65 gyümölcster- mesztési körzetet.

Létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, amelynek első elnöke lett. Rendkívül gazdag szakirodalmi munkásságát kiváló szak- és tanköny- vek fémjelzik, amelyek nemcsak történelmi értékek, hanem még ma is hasznos információkat tartalmaznak. A gyümölcstermesztési kutatás megalapozásával, gyü- mölcstermesztési szakkönyveivel és monográfiáival, új gyümölcsfajták honosítá- sával, több üzemi ültetvény telepítésével a magyar gyümölcstermesztés nemzet- közi hímevét is megalapozta.

Több kertészeti szakterületet művelt. Külföldi tanulmányútja után a hazai gyümölcstermesztés és kertészeti nemesítés fellendítésén fáradozott.

A Föld nagyon sok országában sántikál, betegeskedik az oktatásügy. Ha nem itthonról, akkor a szomszédos országokból vagy az anyaországból érkeznek a tanítás megújításáról szóló hírek. Ilyenkor mindenki — aki érintett — kissé elbizonytalanodik, hogy vajon sikerül-e és mennyire az adott reform gyakorlati átültetése?

A gyümölcstermesztésen belül elsősorban a fajták és a nemesítés iránt érdeklő­ dött. Nemesített gyümölcsfajtái közül említést érdemel a társkereső nő st jean sur rhelieu bronzos Elberta' őszibarack és a 'Diósdi félpapírhéjú' mandula.

A "Kertészeti növénynemesítés 15 munkaterve" című tanulmányában aktuális feladatokat fogalmazott meg. Többek között ön termékenyülő meggyfajták előállítását, a 'Besztercei' szilva és a 'Jonathan' alma szelekcióját szorgalmazta.

Az Országos Pomológiai Bizottságban a fajtakör- zetek kialakításán fáradozott. Többszáz szakcikkel gazdagította a hazai szakiro- dalmat. Neves fajtakutató és nemesítő. Az FM szakelőadójaként és miniszteri biztos- ként a köszméte fajtakérdés és növényvédelem megoldásán fáradozott.

Az Orszá- gos Pomológiai Bizottság tagjaként a legjobb gyümölcsfajták begyűjtésében és elszaporításában volt vezető része. A Növényvédelmi Szakszolgálat egyik vezető­ jeként az új gyümölcstelepítéseket ellenőrizte.

Ezen kívül a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének vezetője volt. Nyugdíjasként a Kertészeti Kutató Intézet- ben a törzsfák kijelölésében hasznosította végtelen fajtaismeretét Többek között az 'Arabitka G.

Szakirodalmi munkássága inkább csak az aktuális szakmai cikkekre terjedt ki. Porpáczy Aladár A Fertődi Gyümölcskutató Vállalat jogelődjének igazgatójaként gyümölcsne- mesítéssei és a gyümölcstermesztés korszerűsítésével foglalkozott. A gyümölcs- fajok közül a körte, a szamóca, a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a dió fajtaku- tatásában és nemesítésében ért el kiváló eredményeket.

Maliga Pál - Híres és igen eredményes meggy- és kajszinemesítő, virágzásbiológiai kutató, szakíró és tanár. A Kertészeti Akadémián Magyar Gyula egyik tanítványa és mun- katársa volt. Hazánkban elsóK:ént dolgozta ki a meggy hibridizáció céljait, mód- szereit és tudományos alapjait.

Hibridizáció útján előállított korai érésű meggy- fajtáinak pl. Egykori nemesítő munkájának eredményeiből még nemrégiben is állami elismerésben részesítettek meggy- és kajszifajtákat 'Maliga emléke' meggyfajta és 'Pannónia' kajszifajta. A gyümölcsészeti tudományt többek között a klónszelekció és az organoleptikus bí- bak férfi szerelme módszereinek kidolgozásával gazdagította.

Irányításával és szerkesztésé- vel a Gyümölcs Fajtakísérleti Osztály munkatársai által írott "Gyümölc sfajták" című gazdasági pomológia az utóbbi évtizedek legalaposabb fajtaismereli műve volt. Kidolgozta a fajták értékelésére szolgáló szintetikus ökonómia i értékszámot, s monográfiák és marketing szakkönyvek szerzőjeként hazánkban és külföldi or- szágokban is ismertté tette magát.

Hazánkban először tett kísérletet a pomológia mint tudomány történeti feldolgozására illetve korszakolására.