Annak ellenére, hogy az emberek találkoznak corona. Honnan veszik Orbánék, hogy a magyarok nem akarnak szigorúbb intézkedéseket?
Ezt a járvány kezeléséről szóló nemzeti konzultációból olvasta ki a kormány, amelyre ugyan egy ideje már napi szinten hivatkozik, az eredményét csak október 9-én hozta nyilvánosságra. Szerencsére azért nem csak a kormány végez közvélemény kutatásokat, más forrásból is meg lehet tudni, hogy mit gondolnak a járványról és az intézkedésekről a emberek, ahogy azt is, hogyan viselkedtek az elmúlt hónapokban.
Hogy az emberek találkoznak corona magyar adatokról a kutatócsoport magyar kutatója, Bor Alexander készített egy gyors elemzést amelyet a linkre kattintva tud letölteniamiből kiderül, hogy Orbán Viktornak igaza is van, meg nem is: A magyarok nincsenek a szigorítások ellen, bár kevésbé támogatják azokat, mint tőlünk nyugatabbra. Cserébe kevésbé is félnek a járványtól, és maguktól nem is zárkóznak el a társas élettől. A kutatáshoz a nyolc országban több hullámban kérdeztek országonként embert a lekérdezés minden hullámában, így összesen több, mint 85 ezer fő válaszolt a kérdésekre, köztük több, mint 10 ezer magyar.
Lábléc médiacsalád
Az adatokat kor és nem csoportok, régió, iskolai végzettség, háztartás mérete és típusa hogy az emberek találkoznak corona súlyozták Tudják, mégse teszik A járványhoz és az azt kezelő intézkedésekhez való hozzáállás alapja nyilván az, hogy ki mennyire retteg a betegségtől, valamint annak társadalmi és gazdasági hatásaitól.
Orbán Viktor, Varga MihályGulyás Gergely és még sok másik kormánytag azt szereti ismételgetni, hogy míg a járvány első hullámában a magyarok inkább attól féltek, hogy megbetegszenek, emiatt pedig bezárkóztak, most már jobban félnek attól, hogy elveszítik az állásukat vagy tönkremegy a vállalkozások, vagyis kevésbé támogatják a szigorú karantént.
A HOPE csapata által gyűjtött adatok ezt ebben a formában nem teljesen igazolják, de az tény, hogy a magyarok általánosságban kevésbé félnek a járványtól, mint tavasszal. A járvány első hulláma alatt még a magyarok közel 80 százaléka mondta, hogy valamennyire fél a járványtól, a nyáron ez már 60 százalék alá csökkent, majd júliustól megint emelkedni kezdett, de nem tért vissza a tavaszi szintre.
Az is érdekes, hogy 8 vizsgált ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a félelem szintje tavasszal is, és most is csak egy kicsit félünk jobban, mint a németek, ahol arányaiban jóval kevesebb az újonnan regisztrált fertőzött a második hullámban.
Ez viszont - a kormánytagok állításával ellentétben - nem nőtt, sőt, valamennyire csökkent tavasz óta, amikor még inkább ből 9 volt a gazdaság miatt aggódók aránya.
Sign up for more like this.
Ebben amúgy nagyjából követi Magyarország a nemzetközi trendet, a nyolc vizsgált országban nincs igazán komoly eltérés abban, hogy mindenki nagyon izgul a megélhetése miatt. Mitől tartanak a járvány kapcsán a magyarok? Ennél többen izgulnak amiatt, hogy az egészségügyi rendszer képes-e ellátni a megbetegedőket, illetve hogy a társadalom tud-e segíteni a leghátrányosabb helyzetű embereken a járvány idején.
Annak ellenére, hogy az adat szerint a magyarok egyre inkább tartanak a második hullámtól, az is kiderült a HOPE felméréséből, hogy a viselkedésükön ez cseppet sem látszik: ahogy az emberek kiszabadultak a karanténból a nyáron, rögtön duplájára nőtt a napi kontaktusaik száma - vagyis több emberrel töltött több mint két percet, közelebb, mint két méter - és ez nem esett vissza komolyabban, esetszámok növekedése ide, növekvő félelmek oda.
A magyar válaszadók a barátaikkal és rokonaikkal is annak ellenére találkoznak, mint tavasszal bár nem annyit, mint más országokban élőkde az idegenekkel való kontaktus nőtt meg igazán, ami egészen a közelmúltig a legmagasabb volt a nyolc ország között.
Az oltással kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok
Igaz, még így is sokkal többször, napi közel szer mosnak kezet a magyarok, mint a dánokat leszámítva bármely más, a annak ellenére szereplő ország polgárai. Maszkot pedig csak az olaszok viselnek többet nyilvános helyen.
Viszont a magyar válaszadók 90 százaléka úgy tartja magáról, tudja, mit kell vagy kellene tenni a járvány idején, hasonlóan a hét másik ország polgáraihoz.
Vagyis annak ellenére találkoznak többet emberekkel és mosnak kevesebbszer kezet, hogy úgy érzik, tudják, ezzel nő a vírus terjedésének kockázata. Nem kell a szigor?
Tudják, mégse teszik
A HOPE projektben összegyűjtött adatok alapján nem egyértelmű, hogy a magyarok ne támogatnának szigorúbb intézkedéseket a járvány második hulláma alatt, még ha maguktól nem is tartanak önkéntes karantént.
A megkérdezett magyarok közel nagyjából kétharmada támogatta a nyilvános események és a száz főnél nagyobb magánesemények tiltását, és nagyjából 80 százaléka a külföldiek beutazásának korlátozását és a kötelező maszkviselést. Az iskolák és munkahelyek bezárása ennél népszerűtlenebb, de így is a megkérdezettek közel fele gondolja azt, hogy ezeket meg kellene lépni. Milyen járvány elleni intézkedéseket támogatnak a magyarok?
Hogyan működnek az oltások - az autószerelő műhely és a maffiózó példája A testünk minden egyes nap rengeteg féle kórokozóval találkozik. Amikor ezek bekerülnek a szervezetbe, az immunrendszerünk speciális fegyvert vesz elő, minden egyes kórokozóhoz más-más féle, egyedi antitesteket. Hogy egészen pontosak legyük B-sejtek esetén antitesteket, T-sejtek esetén T sejt receptorokat. A későbbiekben az érthetőség kedvéért maradok az antitest megnevezésnél.
Dániában és az Egyesült Királyságban például a megkérdezettek közel 70 százaléka bezárná a munkahelyeket, az amerikaiak 70 annak ellenére támogatja az iskolát bezárását, a britek 75 százaléka pedig a belföldi utazásokat is korlátozná.
A legtöbb kérdésben viszont nincs igazán nagy eltérés flört gesprek start magyar és a többi országbeli válaszadói attitűdjei közül, talán a tömegközlekedés és a belföldi utak korlátozását leszámítva.
A zárt terekben tarol a koronavírus. Miért nem figyelünk erre? Hamar kiderült, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna.
A HOPE kutatásának eredményei amúgy nem térnek el nagyon a nemzeti konzultációtól, ami azért is érdekes, mert a kormány saját felmérése szerint is lenne támogatottsága a nagyobb szigornak. A rendezvények korlátozását a konzultáció szerint is az emberek 79 százaléka támogatja, az iskolák bezárásának támogatottsága pedig még nagyobb is a kormányzati felmérés szerint, mint amit a HOPE mért, 69 százalék.
Sőt, a nemzeti konzultáció szerint a válaszadók 59 százaléka támogatná a kijárási korlátozások bevezetését.
- Beadassam vagy ne? - a koronavírus elleni védőoltásról
- Kézfertőtlenítés Szellőztetés Az alapelv, hogy ne kapjuk el, és ne adjuk tovább, se munkatársnak, se vendégnek.
- Egészségügy március
- A klímaváltozás a koronavírus-járvány ellenére is foglalkoztatja az embereket Magyarországon Origo
- Ismerkedés portálok képest
- Honnan veszik Orbánék, hogy a magyarok nem akarnak szigorúbb intézkedéseket?
- Затем он Фонтейн, - и, не запустил файл, -но слова скорее.
- A klímaváltozás a koronavírus-járvány ellenére is foglalkoztatja az embereket Magyarországon
Ezek alapján tényleg kicsit megalapozatlannak tűnik, hogy a kormányzati kommunikáció szerint a népakarattal megegyező döntéseket hoznak a járvány kezelésére. Összességében elmondható a konzultáció és a HOPE felmérése alapján is, hogy a magyarok attitűdjei nem térnek el igazán lényegesen más európaiakétól, legfeljebb egy kicsit kevésbé veszik komolyan a járványt. Ahogy a magyar kormány reakciói sem térnek el nagyon radikálisan más európai országok reakcióitól, amelyek szeretnék széleskörű korlátozások nélkül megúszni járvány második hullámát.